2021.11.30.
Takáts Előd: A szólásszabadság ott kezdődik, hogy toleráljuk, amivel nem értünk egyet
Miért veszélyes, ha nem elég nyitott és sokszínű egy egyetem? Mi akadályozza meg, hogy Magyarország igazi fejlett ország legyen? Hogyan lehet elitegyetem a Corvinus úgy, hogy ne csak egy szűk elit számára legyen nyitott? És hol tart most az intézmény az efelé vezető úton? Takáts Előddel, a Corvinus Egyetem júniusban kinevezett rektorával beszélgettünk.
(Forrás: hvg.hu)
2021.11.30.
\"Az a baj, hogy a legtöbb tanárnak büdös a munka\" – kommentekből készített videót egy tanító
Fészbukosok: Kár beléjük címmel állított össze egy sajátos Vers mindenkinek-epizódot egy tanító. „Jó ideje, bármilyen fórumon is szóba kerülnek a pedagógusokat érintő nehézségek, heves, gyűlölettel teli, egymásnak feszülő kommentek születnek. Erre a sajnálatos jelenségre kívánok reflektálni ezzel a videóval” – írja a videója mellé Tóth Tamás tanító.
(Forrás: hvg.hu)
2021.11.30.
A téli szünet után pánikhelyzet alakulhat ki az iskolákban
Hozzávetőlegesen a hazai intézmények negyede vett részt abban a felmérésben, amelyet a Nemzeti Pedagógus Kar indított el a közelmúltban annak érdekében, hogy kiderítsék, januártól hány pedagógust és más iskolai dolgozót kell majd pótolni a kötelező oltás miatt. Összesen 1522 intézmény jelzett vissza, ezek egyharmada óvoda, egyharmada általános iskola, a fennmaradó részt pedig a középiskolák, a szakszolgálatok, a kollégiumok és a művészeti iskolák teszik ki. A felmérésben részt vevő iskolákban és óvodákban összesen 5270 olyan pedagógus van, aki nincs beoltva, közülük 3338-an nem is tervezik felvenni a vakcinát. A tanárok 61 százaléka tehát az intézkedés hatására sem változtat korábban meghozott döntésén.
(Forrás: index)
2021.11.30.
Okosiskola épül Felcsúton, a jövő jegyében
A falu szívében áll az új, tizenhat tantermes iskola is, mint a most szolgáló, de a biztonságos zónában, a főúttól kicsit hátrább, megtervezett autós és gyalogos megközelíthetőséggel. Az energiatakarékos és környezetvédő jelleget maximálisan kihasználó épület modern, európai minőségű intézmény lesz az emberi szándékok erejével. Munkahelyeket teremt, a széles körű iskolai szolgáltatásokat több helyi lakos láthatja el a megfelelő szakértelemmel. Az ezer négyzetméteres tornacsarnokot említi még a polgármester, ahol községi rendezvényeket tarthatnak, vendégeket hívhatnak konferenciákra, közösségi eseményekre az iskolai ünnepségeken kívül.
(Forrás: FEOL)
2021.11.30.
Mi legyen a kistelepülések kisiskoláival?
A mindebből levonható legfontosabb következtetés az, hogy az írás címében szereplő kérdésre nincs minden egyes kistérségre és településre érvényes, országosan egységes válasz, ugyanis a felsorolt szempontok alapján feltérképezhető körülmények településről településre rettenetesen különböznek. A jelenlegi erősen centralizált rendszerben, amely az önkormányzatokat teljesen kiszorította a döntéshozatalból, az egyetlen kormánynak adható tanács az, hogy ne nyúljanak semmihez. MIVEL AZONBAN A JELENLEGI HELYZET SOKÁIG MÁR NEM FENNTARTHATÓ, VALAMILYEN OKTATÁSPOLITIKAI VÁLASZRA SZÜKSÉG LESZ.
(Forrás: portfolio.hu)
2021.11.30.
Nem alamizsnára vágynak a tanárok
Valódi, érezhető bérrendezést szeretnének a pedagógusok, nem pótlékemelést és Szép-kártyát, amit a kormány ajánl – derült ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből. A PDSZ azt követően indított kérdőívet, miután az Emberi Erőforrások Minisztériumában zajló sztrájkbizottsági egyeztetések legutóbbi, november 18-ai ülésén egyértelművé vált, a kabinet januártól legfeljebb 10 százalékkal növelné a pedagógusok illetményét. Ráadásul nem az alapbér emelésével, hanem pótlékot vagy bértömeget (olyan összeg, amelyet az intézményvezető differenciáltan oszthat szét) biztosítana.
(Forrás: Népszava)
2021.11.29.
Miért figyeltetik a gyerekeket mesterséges intelligenciával az USA-ban?
Nem éppen egy Pegasus-botrány, de elgondolkoztató, hogy az USA sok iskolájában mesterséges intelligencia bevetésével figyelik ki a diákokat. A szolgáltató a kissé félrevezető nevű Gaggle, és a megfigyelés azokra a dolgozatokra, e-mailekre, chatekre, képekre és videókra vonatkozik, amelyeket iskolai számítógépeken vagy hálózatokon írnak vagy küldenek, akár otthonról is. A The 74 című amerikai oktatásügyi portál szerint országosan 5 millió körül lehet a – részben algoritmusokkal, részben emberi értékelőkkel – megfigyelt gyerekek száma.
(Forrás: hvg.hu)
2021.11.28.
Bemutatkozik a Nógrádi Grund Klubhálózat
Az úttörőmozgalom jubileumára írt cikkünk kapcsán többen érdeklődtek az írásban emlegetett „utódszervezet”, a Grund Klubhálózat működése iránt. Az itt közölt tudósítás a hálózat nógrádi közösségét mutatja be hitelesen. Az Egyesület 2007-ben alakult Salgótarjánban, jelenleg 12 klubja működik Nógrád megye salgótarjáni kistérségében. A szervezetnk alapcélja a 6-18 év közötti fiatalok tanórán kívüli nevelése a sport, környezetismeret, honismeret, a hagyományőrzés, a gyermek- és ifjúságvédelem területén. Kiemelt feladata a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik esélyegyenlőségének segítése, a gyermekek támogatása, a tehetségek gondozása, a családok kulturális igényeinek fejlesztése, valamint a közösségépítés.
(Forrás: tani-tani online)
2021.11.28.
Lannert Judit: A hatékony pedagógus-béremeléshez a pazarlást is meg kellene szüntetni az oktatásban
A magyar kormányzat rendre azzal hessegeti el a tanárhiány rémét, hogy az egy pedagógusra jutó tanulók száma nemzetközi viszonylatban alacsony: lám, van elég tanár, akik megfelelő mennyiségben és minőségben tudnak foglalkozni a tanulókkal. Csak éppen ez nem látszik a tanulók eredményein az OECD PISA-felmérésein. A kedvezőnek tűnő fajlagos aránnyal az európai átlag alatti teljesítményt nyújtanak diákjaink, míg Észtország vagy Portugália kedvezőtlenebb tanuló/tanár aránnyal jobbat. Ez a mutató ugyanis – ahogyan arra a neves amerikai oktatásközgazdász Eric Hanushek és társai is rámutattak – nem a pedagógusok terheléséről ad képet, hanem csupán arról, hány pedagógust foglalkoztat a rendszer.
(Forrás: Magyar Narancs)
2021.11.28.
ZAKLATÁS – A FIATALOK FESZEGETIK A HATÁROKAT, NINCSENEK TISZTÁBAN CSELEKEDETEIK KÖVETKEZMÉNYEIVEL „Erős” diákok, védtelen tanárok?
A kortársak közötti internetes zaklatásról könyvtárnyi irodalom szól. Új jelenség a fiatalkorúak tanárokkal szemben megnyilvánuló, akár büntetőjogi vagy polgári jogi kategóriát jelentő agressziója, amely a szakértők szerint kezelés híján csak rosszabbodik. Kiderült, hogy a TikTokon gyakoriak a diákok között az unalmukban streamelt órai videók. A kérdés, maradt-e bármilyen eszköz a felnőttek kezében a fiatalok internethasználati szokásait illetően.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2021.11.28.
„Egyetlen kivétellel már mindegyik osztály érintett”
A Népszavának összesen csaknem 20 szülő számolt be tapasztalatairól országszerte, igaz, hivatalos tájékoztatást még ők is csak ritka esetben kapnak. Biztosan vannak covidos esetek, de ez most nem publikus. Az iskola weboldalán sincsenek adatok, mint tavaly. De tudunk gyerekekről, akik hosszabb ideig hiányoztak, mert a család nagy része beteg volt – mesélte egyikük. Egy másik szülő, akinek gyermeke egy pesti, belső kerületi általános iskolába jár, arról számolt be: az elmúlt hetekben 4 felsős osztályban rendeltek el karantént, legutóbb épp az elmúlt napokban. Nekik 10 napig nem kell bejárniuk, ugyanakkor az oltott diákok nem számítanak kontaktszemélynek, még akkor sem, ha egy családtagjuk beteg. Az oltott diákok csak szülői kikérővel maradhatnak otthon. Akik karanténban voltak, tesztelés nélkül visszamehetnek az iskolába.
(Forrás: Népszava)
2021.11.28.
Elfogyott a szabadságuk, titkolják a szülők a covidos gyerekeket
A HVG által kedden megkérdezett szülők beszámolója szerint öt különböző budapesti általános iskola mindegyikében volt aktuálisan érintett osztály. Abban mindenki egyetért, hogy az iskolák bezárása sem a szülőknek, sem a gyerekek nem lenne jó.
Az viszont érthetetlen, hogy a külföldi példákkal szemben Magyarországon miért vannak az iskolák és a családok magukra hagyva, hogy egymásra mutogatva oldják meg a helyzetet. Orbán laboratóriumában, Ausztriában rendszeres a diákok és a tanárok tesztelése oltástól függetlenül.
(Forrás: hvg.hu)
2021.11.28.
Bővül Polgár Judit iskolai Sakkpalotája, az állam százmilliókkal segíti
Minden idők legjobb női sakkozójának képességfejlesztési programja a sakkozásnál jóval többről szól, már 500 iskolában és óvodában működik, és még 700-ban indulhat. A kormány határozata szerint az iskolai Sakkpalota program kiterjesztésére azért van szükség, hogy fejlesszék a matematikai gondolkozást. A pénzügyminiszternek és az emberi erőforrások miniszterének lesz a feladata, hogy előteremtse 2022-ben a 120, 2023-ban a 241 és 2024-ben a 331 millió forintot.
(Forrás: hvg.hu)
2021.11.28.
Bonyolult útvesztővé váltak a covidos iskolásokra alkalmazott szabályok
Sakkban tartja a szülőket a koronavírus. Bár hivatalosan nincs arról adat, hogy kilőtt volna a közoktatásban résztvevők körében a fertőzésszám, de szülők tömegei írnak arról a közösségi oldalakon, hogy egy pozitív teszt hogyan állítja a feje tetejére gyerekek és felnőttek a járvány miatt egyébként is bizonytalan mindennapjait.
(Forrás: hvg.hu)
2021.11.28.
Ercse Kriszta: Nem a járvány, hanem a kormány miatt került csapdába az oktatás
Tombol a járvány a magyar iskolákban: se maszk, se karantén, se távoktatás. Folytathatjuk: se teszt, se kontaktkutatás, se kontaktusszám-csökkentés (megelőző intézkedések), se transzparens adatközlés. A kormány és az oktatásirányítás hagyta teljesen elfajulni a helyzetet. A szemeiket nem a kórházi és járványügyi adatokra függesztik, hanem a más országokban a felelős és időben meghozott intézkedések következményeit monitorozzák. És a kérdés, ami eldönti az oktatási rendszerben érintettek sorsát: akar-e öt hónappal a választások előtt a kormány szembenézni a népharaggal itthon? Akar-e kockáztatni? Egészségvédelem vagy hatalom?
(Forrás: G7)
2021.11.27.
Ezért menekülnek a tanárok az iskolákból - Csoda, hogy még valaki bejár tanítani
Egyre több tanár fizetését éri el a garantált bérminimum, miután a tanárok bére évek óta nem emelkedik, a szakmunkás minimálbér viszont minden esztendőben nő. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete kiszámolta, hogy mennyit kereshetnek jövőre a tanárok. \"2022-es bértábláink számítása során – egyelőre – nem zavar be semmiféle illetményemelés, amit a nevelés-oktatás kapott volna a kormányzattól\" - írja a PDSZ, emlékeztetve arra, hogy ezért is fogott össze a két szakszervezet, és közös sztrájkbizottságot alakítva tárgyalnak a kormánnyal \"a jogos és igazságos illetményemelésről\".
(Forrás: portfolio.hu)
2021.11.27.
Drasztikusan emelnék a tanárok fizetését, az egyetemeket pedig visszaadnák az államnak az Eduline olvasói
Tartson ismét 18 éves korig a tankötelezettség, jelentősen emeljék a tanárok, tanítók, óvónők fizetését, a modellváltó egyetemek kerüljenek vissza az államhoz, vagy legalább a kuratóriumokban cseréljék le a politikusokat egyetemi emberekre - ezeket tartják a legsürgetőbb feladatoknak az Eduline olvasói, akiket néhány napja arra kértünk, mondják el véleményüket azokról az oktatási kérdésekről, amelyek az elmúlt években újra és újra felbukkantak, és a választásra készülő pártok programjaiban is szerepelnek. Itt-ott érdekes válaszok születtek.
(Forrás: Eduline)
2021.11.27.
NYILVÁNOSAK A 2022. JÚNIUSI EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEI
A követelményekről a Magyartanárok Egyesülete 2016 októberében rendezett konferenciát: a vizsgaleírás és a követelmények összefoglalása az egyesület honlapján olvasható, a konferencián elhangzott módszertani előadások diasorai szintén honlapunkról (https://magyartanarok.wordpress.com/valtozasok-2017-tol/) érhetők el. A felkészüléshez érdemes böngészni az érettségi menüpont hivatkozásait is: https://magyartanarok.wordpress.com/erettsegi/
(Forrás: Magyartanárok Egyesülete)
2021.11.27.
Megszűnhet a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonya
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke figyelmeztetett: a Munka törvénykönyve kevesebb védelmet nyújt, mint a közalkalmazotti törvény, például könnyebben el lehet bocsátani valakit, ha nem közalkalmazott. Emlékeztetett arra is, a szakképzésben nem teljesültek az ígéretek, egyéni béralkukra egyáltalán nem került sor, sok dolgozó bére pedig alig vagy egyáltalán nem emelkedett.
(Forrás: hvg.hu)
2021.11.23.
Telt ház van a gyermekpszichiátrián, sok az önsértő fiatal
Idén a 2019-es, vagyis a Covid előtti őszi időszakhoz viszonyítva 40 százalékkal emelkedett az esetek száma. A szorongásos és depressziós zavarokkal küzdő gyerekek aránya az ötszörösére nőtt, de megduplázódott a kényszeres gondolatokkal és cselekedetekkel jelentkezők száma is. A koronavírus pszichológiai hatásai a szakemberek szerint elsősorban a serdülőket sújtják, körükben nagyon sok az „önsértő”, aki saját magának okoz könnyebb, vagy akár komolyabb sérülést.
(Forrás: hvg.hu)
2021.11.23.
Decembertől a szülők csak védettségi igazolvánnyal mehetnek be az iskolába
December elsejétől szigorítják a belépés rendjét az iskolákba, a szülőket csak védettségi igazolvánnyal engedik be az épületekbe – derül ki Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszterének határozatából. Egy a Telex birtokába került levélben az Oktatási Hivatal arról tájékoztatja az iskolaigazgatókat, hogy ha december elsejétől a gyerekeket iskolába kísérő vagy onnan hazakísérő szülőnek nem lesz védettségi igazolványa, akkor csak egy kijelölt pontig léphet be az iskola területére. A levél szerint eleve csak egy szülő mehet be a gyerekkel vagy a gyerekért az iskolába védettségi igazolás nélkül.
(Forrás: telex)
2021.11.22.
A kormányzat kivérezteti a két pedagógusra épülő óvodai rendszerünket
A szülők és pedagógusok személyes tapasztalatai alapján a Szülői Hang Közösség összegyűjtötte a magyar óvodákkal kapcsolatos rendszerszintű problémákat; beszámolónkban ezeket tesszük most közzé a Szószóló a gyerekekért akció keretében. A visszajelzések szerint válságos mértéket öltött az óvodapedagógus-hiány, és emiatt már országos szinten működésképtelenné vált a csoportonként két diplomás pedagógusra épülő óvodai rendszerünk.Részletesen bemutatjuk a negatív következményeit annak az új rendszernek, amit a kormány egy évvel ezelőtt törvényesített úgy, hogy már csak délelőtt 8 és 12 óra között szükséges a diplomás óvodapedagógus jelenléte, más időszakokban bárki – akár pedagógiai képesítés nélkül is – alkalmazható és „nevelheti” a gyerekeket a magyar óvodákban.
(Forrás: Szülői Hang)
2021.11.22.
Csak úgy vehetik át a nekik járó emlékérmet a győri gyerekek, ha aztán a fotójukat korlátlanul felhasználhatják a városvezetők
Győrben 30 000 darab emlékérmet osztanak ki a húsz évesnél fiatalabbaknak abból az alkalomból, hogy 750 éve kapott királyi városi jogokat a település. Ezzel az akcióval a helyi fiatalok lokálpatriotizmusát erősítenék. Ahhoz, hogy az arra jogosultak megkaphassák ezt az emlékérmet, egy regisztrációt kell kitölteniük a gyor750erme.hu oldalon. Az oldalról nem lehet továbblépni addig, amíg a szülők hozzá nem járulnak ahhoz, hogy a gyerekeikről készült képeket mindenféle korlátozás nélkül felhasználhassa Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata.
(Forrás: 444.hu)
2021.11.22.
Miért akar megszabadulni a kormány a boldogan tanító nyugdíjas tanároktól?
Tagadhatatlan, hogy a jelenlegi kormányzat tett erőfeszítéseket a pedagógus szakma helyzetének javítása érdekében. Több döntés is született. A teljesség igénye nélkül említhetem a köznevelési intézmények központosítását, a pedagógusok fizetésemelését, a pedagógus életpályamodell bevezetését, a pedagógusok minősítésének és ellenőrzésének beindítását, a tankönyvpiaci verseny felszámolását, a tankönyvrendelés átszervezését, valamint a választható tankönyvek jelentős szűkítését és ingyenessé tételét. A döntések helyessége megkérdőjelezhető, de a jobbítás szándéka nem. Ezért lehet bízni abban, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt elért pedagógusok közalkalmazottként történő foglalkoztatását szabályozó 2012-es kormányhatározat is újragondolásra kerül. Gondolom, az is helyes lenne például, ha az intézményvezető jogkörébe tartozna az öregségi nyugdíjkorhatárt elért tanár továbbfoglalkoztatásának lehetősége.
(Forrás: telex)
2021.11.22.
Tíz vidéki iskola kaphat speciális IT-eszközöket
Támogatott szakkörök kedveltethetik meg a pályaválasztás előtt álló fiatalokkal az informatikai szakmákat. A Programozd a jövőd! projekt részeként most induló pályázat inspiráló eszközök kölcsönzésével és a pedagógusok felkészítésével járulhat hozzá a foglalkozások megtartásához – jelentette be Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese hozzátette: a digitális gazdaság a hazai gazdasági növekedés és foglalkoztatás ötödét adja, az ágazat további megerősítésének elengedhetetlen feltétele a megfelelő szakmai utánpótlás.
A pályázaton Budapest és Pest megye kivételével az ország bármely részében működő általános és középiskolák részt vehetnek. Az intézményeknek minimum tíz tanulónak legalább tíz alkalomból álló foglalkozássorozat lebonyolítását kell vállalniuk. A sikeres pályázók minden segítséget megkapnak a felkészüléshez.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2021.11.22.
Itt a 2022-es gyakorlóiskolai rangsor, három ELTE-gimnázium áll a dobogón
Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium került a gyakorlóiskolák 2022-es HVG rangsorának élére, a második és a harmadik helyen az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium és az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium áll. A negyedik helyet az ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium szerezte meg, míg a lista ötödik helyére a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája került.
(Forrás: Eduline)
2021.11.22.
Stumpf István: „A modellváltás nem gyógyír a felsőoktatás összes bajára. De esélyt teremt”
Kialakultak a helyi modellek, ami majd menet közben még biztos, hogy alakulni fog, ha nem működik jól. Szegeden a kuratórium összetétele nyugtatta meg a közvéleményt abban, hogy érvényesülni fog az autonómia. A finanszírozási modellről pedig még az átalakítás ellenzői is azt mondták, hogy soha ennyi támogatást nem kapott az egyetem. Az egyetemi modellváltás nem gyógyír a felsőoktatás összes bajára. De esélyt teremt arra, hogy az egyetemek alkalmazkodjanak a megváltozott környezethez, és próbálják a saját stratégiájukkal a versenyképességüket növelni. Nagyon fontos, hogy az alapítványok közcélúak.
(Forrás: hvg.hu)
2021.11.19.
Tehetünk érte! Mit tehetünk azért, hogy növekedjen az együttérzés társadalmunkban? Székely Kinga írása
A Sant`Egidio, magyarul Szent Egyed közösség világiakból álló, katolikus lelkiségi mozgalom, mely nyitott más felekezetűek befogadására is. A közösség tagjai világiak, saját munkájukból élnek. A másokért végzett szolgálat ingyenesen végzett munka számukra. Azt mondják, hogy senki sem olyan szegény, hogy ne tudna segíteni valakinek, aki nála is szegényebb. A közösség tevékenysége három pilléren alapul: imádság (prayer), szegények (poor) és béke (peace). Angolul 3P-ről beszélhetünk.
(Forrás: tani-tani online)
2021.11.18.
Diploma rangsor: Az ELTE továbbra is az élen
„Olyan megalvadt struktúra alakult ki a magyar felsőoktatásban, amit nem lehetett feltörni” – indokolja a HVG Diploma e héten utcára kerülő különszámában az egyetemek alapítványokba helyezését Stumpf István modellváltásért felelős kormánybiztos.
Miután végigjárta az egyetemeket, elmondása szerint azt tapasztalta, hogy az utóbbi időben jelentősen csökkentek a félelmek a modellváltással kapcsolatban. Úgy látja, sehol sem merül már fel az autonómiasérelem, a finanszírozási modellről pedig még az átalakítás ellenzői is azt mondták, hogy soha ennyi támogatást nem kaptak az egyetemek.
(Forrás: hvg.hu)
2021.11.17.
Magyar Zoltán egykori olimpiai bajnok tornász szerint kegyetlen ember volt az edzője, de ez kellett a sikerhez
A Turi György-féle botrányra reagálva Magyar Zoltán kétszeres olimpiai bajnok tornász arról beszélt a Blikknek, hogy gyerekkorában a lelki és a testi fenyítés a sport része volt, és ez akkor teljesen elfogadottnak számított. „Az edzőm kegyetlen ember volt, de letérdelek előtte és megcsókolom a kezét, mert ez kellett ahhoz, hogy belőlem kétszeres olimpiai bajnok legyen” – fogalmazott Magyar, aki 1976-ban és 1980-ban szerzett olimpiai aranyérmet lólengésben, emellett háromszoros világ- és Európa-bajnok volt, 2015-ben választották a nemzet sportolójává. Az egykori tornász szerint a pofonok nélkül nem lett volna olimpiai bajnok, ez volt a siker ára.
(Forrás: telex)
2021.11.17.
Politika helyett művészetet! – Nényei Pál válasza az MCC-s Tóth Miklós Bálintnak
Aki egy műalkotással kapcsolatban a művészetről beszél, sokkal többet tudhat meg az emberről, az emberi létezés mélységeiről, és végtelenszer jobban jár, mint az, aki ehelyett moralizálni, politizálni és véleményt formálni akar – állítja Nényei Pál. Az író, magyartanár a lapunkban és podcastunkban kibontakozott, irodalomtanítást érintő vitában a Mathias Corvinus Collegium kutatójának, Tóth Miklós Bálintnak küldött viszontválaszt. Nényei szerint ha Herczeg Ferenc nem esztétikai minősége, hanem ideológiai felhasználhatósága miatt lett kötelező tananyag, az súlyos ügy, „annak a jele ugyanis, hogy a kormányzat oktatással foglalkozó »alegységének« az irodalomtanítással ideológiai céljai vannak”.
(Forrás: válasz online)
2021.11.17.
Bátran kritikusnak kell lenni, ütni kell a vasat – az oktatási rendszert egyedül nem tudjuk felforgatni
2021. november 19–20. között először rendezik meg a LEMMA / Lehetőségek a Mai Magyartanításban konferenciát. A konferenciához kapcsolódóan több cikket is közlünk a pedagógusképzés helyzetéről, Kerti Anna Emese vitaindítója után Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk. Ezúttal a konferencia szervezői közül hárman meséltek nekünk arról, miért van ilyen kevés alulról szerveződő esemény a tanárképzésben, és ők miért adták a fejüket ilyesmire.
(Forrás: Mérce)
2021.11.17.
Emmi: Közel 90 százalékos a tanárok átoltottsága
A tanároknak nemrég tették kötelezővé az oltás beadatását. Ha dolgozni akar a pedagógus, akkor december 15-ig meg kell kapnia az első dózist, különben fizetés nélküli szabadságra küldik, és egy évvel később el is bocsáthatják. Ha már oltva van az illető, akkor ezt igazolnia kell az intézmény vezetőjénél. Az egyházi és magánfenntartású (alapítványi) iskolákban nem tették kötelezővé a vakcinát, azokban az intézmény vezetője dönthet erről. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint a szakmában azért aggódnak, hogy az oltást elutasító, fizetés nélküli szabadságra küldött tanárok jó eséllyel megjelenhetnek azokban az oktatási intézményekben, ahol egyház vagy alapítvány a fenntartó.
(Forrás: telex)
2021.11.17.
Heti kétszer nyáltesztelik majd a román iskolásokat
Romániában ezentúl a tanulókat heti két alkalommal, hétfőn és csütörtökön tesztelni fognak, egyszerű nyálmintával működő gyorstesztekkel. A teszteket majd a tanítási órák előtt kell elvégezni, az iskolaorvos irányításával. Ha egy diák tesztje pozitív lesz, az iskolának természetesen kötelessége lesz értesíteni a diák szüleit illetve a közegészségügyet, hogy PCR-tesztet hajtsanak végre.
(Forrás: Mandiner)
2021.11.17.
December 31-tól küldik fizetés nélküli szabadságra azokat a tanárokat, akik nemet mondanak az oltásra
November 15-ig az összes állami iskola dolgozója megkapta a koronavírus elleni kötelező oltásról szóló tájékoztatót, amelyből kiderült, hogy december 15-ig vagy január 31-ig kell-e beadatnia a vakcinát. Fontos: akit fizetés nélküli szabadságra küldenek, az után TB-t sem fizetnek majd.
(Forrás: Eduline)
2021.11.16.
Kötelező oltás: baj lehet az oktatásban
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a pedagógusok körében 90 százalékos az átoltottság. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás úgy véli, 3-5 százalék között lesz azoknak az aránya, akik a kötelezőség ellenére is el fogják utasítani az oltást, ami több ezer tanárt jelent. Szerinte azok, akik megtagadják az oltást, a kormány járványügyi intézkedéseivel szemben is bizalmatlanok, miután nem volt tiszta és világos kormánykommunikáció, és elmaradtak az egyértelmű adatközlések is az oltások hatékonyságával és biztonságosságával kapcsolatban.
(Forrás: Népszava)
2021.11.16.
A 18 éves korig tartó tankötelezettségről is tartható népszavazás
A 18 éves korig tartó tankötelezettségről is lehet népszavazást tartani, a Kúria ugyanis elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ezt hitelesítő határozata elleni felülvizsgálati kérelmet. Ugyanígy helybenhagyta az NVB két olyan határozatát, amelyek a kormány „gyermekvédelmi” népszavazási kérdéseit hitelesítették.
(Forrás: hvg.hu)
2021.11.13.
Örökbefogadás: túlzottan lassan rendeződik a gyerekek sorsa
Jelentősen csökkent az örökbefogadások száma, miközben több a várakozó szülő, mint a gyermek. Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője hangsúlyozta, vegyesek a tapasztalatok a náluk élő gyermekek örökbefogadásával kapcsolatban, mert kétszer annyi gyerek van, aki tulajdonképpen örökbe adható lenne, mint amennyien sorban állnak.A gyermekek egy része nehezen talál családra, miután az örökbefogadó szülők általában minél fiatalabb, ha lehet csecsemőkorú, egészséges és nem roma származású gyereket keresnek. „Vannak ilyenek, de értük hosszú sorban kell állni” – mondta. Az idősebb, roma származású, esetleg valamilyen egészségügyi sérüléssel rendelkező gyerekek tehát kevésbé keresettek, így ők maradnak bent a rendszerben, továbbá a testvérek, akiket együtt kellene befogadni egy családba.
(Forrás: Infostart)
2021.11.13.
Ha dolgozni akarnak, december 15-ig kell beoltatniuk magukat a tanároknak
Bár az oltást a munkáltató teheti kötelezővé, a kormány szándékát hangsúlyozva a miniszter kifejtette, a megbízási szerződéssel foglakoztatott óraadó tanárok estében is ki kell alakítani azokat a jogi kereteket - hiszen a megbízásnál nem munkáltató, hanem megbízó és megbízott van -, amivel az iskolai oktatók is kötelezhetőek az oltásra. Sőt, az egyetemeken is. Módosította az Innovációs Technológiai Minisztérium (ITM) a felsőoktatási intézményeknek szóló, a járványügyi helyzetre reagáló ágazati ajánlását, így az állami egyetemeken dolgozóknak is kötelező év végéig beoltatniuk magukat, ha szeretnének dolgozni.
(Forrás: Eduline)
2021.11.13.
Nemzeti Pedagógus Kar: nehéz lesz pótolni az oltást elutasító tanárokat
Horváth Péter az oldalnak nyilatkozva azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy több iskolában lesznek olyan pedagógusok, akik annak ellenére sem fogják beoltatni magukat, ha emiatt fizetés nélküli szabadságra küldik őket. Márpedig - mint az NPK elnöke fogalmazott – a mostani helyzetben akár egyetlen tanár elvesztése is komoly gondot okozhat. Nem állnak sorban az utcán képzett pedagógusok, ugrásra készen, hogy beálljanak a kiesők helyére. Az biztos, hogy minden egyes tanár, akit a kötelező oltás elutasítása miatt kell majd szabadságra küldeni, hiányozni fog a rendszernek
(Forrás: Eduline)
2021.11.13.
„Az nem megy, hogy majd én elmagyarázom a hallgatónak, hogy mi a jó pedagógia”
Elsőként Nahalka István oktatáskutatótól szerettük volna megtudni, milyen tanárképzésre lenne szükség ahhoz, hogy az iskola az emancipáció táptalaja lehessen. „Az innováció lehetősége ma nincs meg. Ha meglenne, akkor nagy kérdés, hogy mi lenne. Nem az összes intézmény lenne innovatív elsőre, sőt a kisebbségük, de legalább lennének ilyenek, és ha már vannak, akkor azok el tudnak kezdeni hálózatosodni, akkor azok már át tudják adni a jó gyakorlatokat másoknak, publikációk készülhetnek, aztán mások is kedvet kapnak a dologhoz. Tehát lenne kultúrája végre a pedagógiai fejlesztéseknek, mert ma nincs. Ma a feltételek egyszerűen megölik az ilyesmit.”
(Forrás: Mérce)
2021.11.09.
“A fenyegetőzés már elkezdődött”
Nem engednek követeléseikből a tanári érdekképviseletek, ha nem lesz megegyezés a kormánnyal, akár egy “érzékeny időpontban” is sztrájkot hirdethetnek. A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete képviselőivel beszélgettünk.
(Forrás: Népszava)
2021.11.09.
Radó Péter: Oktatáspolitikai forró krumplik: mi legyen az egyházi iskolákkal?
Az európai oktatási rendszerek nagy többségében a közösségi (állami, önkormányzati) tulajdonban lévő iskolák hálózata a domináns, a nonprofit vagy üzleti szervezetek, egyházak és magánszemélyek tulajdonában lévő magániskolák amolyan kiegészítő, kínálatbővítő szerepet játszanak. Ez volt a helyzet Magyarországon is, de ez az előző évtized első felében megváltozott, ami felvet egy csomó megoldásra váró problémát.
(Forrás: portfolio.hu)
2021.11.09.
Érettségi tétel lesz a Toxikoma
Eddig több mint 100 ezren látták Herendi Gábor filmjét, amely a producer állítása szerint számos fiatal függőt késztetett arra, hogy elvonóra vonuljon. Egy vidéki középiskolában pedig jövőre érettségi tétel lesz irodalomból Szabó Győző drogvallomása.
(Forrás: hvg.hu)
2021.11.08.
Mi a baj a tanárképzéssel?
A tanárképzés átalakítása és általában a közoktatás megreformálása tehát nemhogy szükséges, de egyenesen elengedhetetlen. Nem mindegy azonban, hogy erre hogyan kerül sor, és a problémák felszíni, átgondolatlan kezelése nem megoldáshoz, hanem még további katasztrófákhoz fog vezetni.
(Forrás: Mérce)
2021.11.06.
Digitális edukációs program indul a fiatalkori alkoholfogyasztás visszaszorításáért
Magyarországon rendkívül rossz a helyzet a fiatalkorúak alkoholfogyasztása terén: a 14 és 18 év közötti középiskolás korú fiatalok 80 százaléka 15 évesen vagy annál korábban ivott először, minden harmadik pedig rendszeresen fogyaszt alkoholt. A Diageo, a világ vezető alkoholos italgyártó és -forgalmazó vállalata a Momentán Társulattal együttműködve a fiatalkori alkoholfogyasztás visszaszorításáért 2019-ben indította el Magyarországon az általános és középiskolásoknak szóló Smashed (Szétcsúszva) programot, amely idén ősszel Smashed Online néven egy interaktív online edukációs platformként indul újra.
(Forrás: Infostart)
2021.11.06.
Megszólalt a minisztérium: nem tettek ígéretet a tanári szakszervezeteknek a kötelező oltás törléséről
“A kormány képviselői az egyes sajtótermékekben megjelent hamis hírekkel ellentétben nem tettek ígéretet az állami intézményekben előírt, koronavírus elleni oltásról szóló rendelkezés visszavonásáról” - reagált az EMMI sajtóosztálya az oldalnak. Minezt azután tették meg, hogy a Népszava Nagy Erzsébetre, a Pedagógusok Demokratikus Szervezetének (PDSZ) választmányi tagjára hivatkozva azt írta: átgondolja a kormány a kötelező oltás visszavonását.
(Forrás: Eduline)
2021.11.06.
Egyre több iskolában kötelező a maszkviselés
Két hónap után úgy tűnik, ebben a tanévben kevesebb problémával kell szembenézniük a pedagógusoknak és diákoknak, mint a múlt évben. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint például valószínűsíthető, hogy országosan nem kell áttérni az online oktatásra. Közben a járványügyi adatok folyamatosan romlanak, így egyre több oktatási intézmény teszi kötelezővé a maszkviselést.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2021.11.06.
A jó szülő szárnyakat ad, de nem nyom agyon - Gyarmathy Évával beszélgettünk a tehetséges gyerekek neveléséről
A népesség nagyjából 20-25 százaléka tehetséges, ez pedig nem olyan kis arány : minden óvodai csoportba, iskolai osztályba jut belőlük néhány. A tehetség pedig nem is feltétlenül a világraszóló felfedezésekről szól. Gyarmathy Évával beszélgettünk, a Tehetségfejlesztés - lehetőségek kezdőknek és haladóknak című könyve megjelenése alkalmából.
(Forrás: Kölöknet)
2021.11.06.
Már az alsó tagozatban lefektetik a franciák a demokrácia alapjait
Miközben odahaza előválasztások zajlottak, Franciaországban is szavazásokkal foglalkoztunk. Mert itt, ha nem is parlamenti, de iskolai-óvodai választásokról szól minden évben az ősz eleje. El is határoztam, hogy be fogom mutatni, hogyan szoktatják hozzá a gyerekeket már az általános iskola alsó tagozatában ahhoz, hogy gyakorolják demokratikus jogaikat, kötelezettségeiket.
(Forrás: szabadeuropa..hu)
2021.11.05.
Buszokkal vitték a karcagi középiskolásokat tanítási időben az Elk*rtukot nézni
Az Elk*rtuk csütörtöki karcagi vetítésére több helyi és környékbeli középiskolából érkeztek diákok, volt olyan intézmény, ahol kötelezővé tették a filmet, és aki hiányzott, igazolatlan órát kap. A filmvetítést intéző mozis vállalkozó és a tanárok szerint is a karcagi önkormányzat, illetve az általa finanszírozott művelődési központ állhatta a vetítés költségeit és a gyerekek buszoztatását is. A polgármester azonban cáfolta, hogy az önkormányzat fizetett volna a vetítésért, így jelenleg nem lehet tudni, ki állta a cechet. A tanárok közül többen nem tartják etikusnak, hogy kötelező volt a részvétel.
(Forrás: telex)
2021.11.05.
A PDSZ szerint az Emmi lehazugozta őket, a szakszervezet visszautasítja a tárca kijelentéseit
z Emmi állítólag azt az ígéretet adta a megbeszélésen, hogy a kormány jövő hét szerdáig átgondolja a szakszervezetek követelését a kötelező oltás visszavonásáról, és egy új javaslatot is tesznek majd. Minderről Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja beszélt a napilapnak. Utána azonban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egy közleményt adott ki, melyben arról írtak, hogy a kormány képviselői nem tettek ilyen ígéretet. Majd azt is írták, hogy a PDSZ és a velük szorosan összefonódó média ismét hamis információkat közöl, ezzel jelentős mértékben megnehezítve azt, hogy az egyeztetési folyamat eredményes legyen.”
(Forrás: hvg.hu)
2021.11.05.
„Ez nem magyartanítás, így képtelenség átörökíteni a nemzeti kultúrát!”
A magyartanítással kapcsolatban a közvéleményt szinte kizárólag a kötelező olvasmányok ügye érdekli. Havonta-kéthavonta születik cikk a témában, ha pedig új tanterv jelenik meg, rögtön mindenki azt nézi, melyik író van benne és melyik nincs. Aztán kitör a világnézeti alapú név- és címháború. Csakhogy a magyartanítás (és azon belül az irodalomtanítás) fölött roskadozó problémahalmaz jóval több rétegű – állítja Keisz Ágoston. A magyar nyelv és irodalom szakos gyakorlógimnáziumi vezetőtanár szerint a valódi kérdés az, hogyan vehetjük rá vonakodó utódainkat arra, hogy továbbvigyék irodalmi, anyanyelvi kultúránkat. A kilátások szerinte nem jók, mivel a tantárgy elmúlt másfél évben létrejött új szabályozása inkább gátolja a magyartanárok kultúraközvetítő munkáját. Vélemény következik, ám szigorúan tényalapon.
(Forrás: válasz online)
2021.11.04.
Az Emmi átgondolja a kötelező oltás eltörlését
A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerdán újabb, 3,5 órás tárgyaláson járt az Emberi Erőforrások Minisztériumában, s ennek eredményeiről beszámolt a PDSZ Facebook-oldalán Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja. Elmondta, a sztrájkkövetelések összes pontjáról ezúttal nem esett szó, viszont A KÖVETELÉSEK EGY ÚJABB PONTTAL GYARAPODTAK: A SZTRÁJKBIZOTTSÁG AZT SZERETNÉ, HA A KORMÁNY VISSZAVONNÁ A KÖTELEZŐ COVID-OLTÁSSAL KAPCSOLATOS RENDELETÉT. Erről az Emmi részéről az hangzott el, hogy jövő hétre hoznak javaslatot.
(Forrás: index)
2021.11.04.
Reform helyett az egyetemek politikai megszállása zajlott le a szemünk előtt
Az egyetemi autonómia és az akadémiai szabadság más országokban is korlátokba ütközik, a Magyarországon lezajlott egyetemi modellváltással növekedett a politikai befolyás veszélye és kevesebb lett a védelmet jelentő garancia – állapította meg az Eötvös Csoport és a Társadalmi Reflexió Intézet online előadásán Polónyi István oktatáskutató és Rónay Zoltán oktatásjogász, neveléstudós. Polónyi szerint lehet, hogy az egyetemek alapítványi fenntartásba vételével jobban menedzselt felsőoktatási intézményeket akartak létrehozni, de ehelyett kormánypárti politikusokat, polgármestereket, országgyűlési képviselőt, kormányközeli üzletembereket, egyházi méltóságot ültettek az egyetemi kuratóriumokba.
(Forrás: telex)
2021.11.03.
Pedagógus-szakszervezet követeli a kötelező oltásról szóló rendelkezés visszavonását
A szakszervezet vasárnapi közleményében arról ír, hogy 2021. október 28-án kihirdetett rendeletek nem alkalmasak a járvány elleni küzdelemre, de veszélyeztetik az állami intézmények működését. Miközben a PDSZ továbbra is az oltás felvételére buzdít mindenkit, leszögezik: azzal, hogy az állami köznevelési és szakképzési intézményekben rendelet útján – kötelezően – előírta a koronavírus elleni oltás felvételét, ugyanakkor az önkormányzati fenntartású intézményekben a polgármesterre (főpolgármesterre), az egyházi és egyetemi fenntartású, valamint a magánintézményekben a munkáltatókra hárította az erről szóló döntést, következetlen módon diszkriminálja az állami intézményeket, és súlyosan akadályozza a feladatellátást. A szakszervezet kitér rá, hogy a nem állami munkáltatóknak lesz mérlegelési lehetősége, míg az állami iskolák mindegyike rosszul jár, s ezzel „megint [ők lesznek] a legnagyobb vesztesek, mivel ezekben fokozódik az amúgy is vészes szakemberhiány.”
(Forrás: Mérce)
2021.11.03.
Koreai egyetemi campus létesülhet Budapesten
A kormányfő a \"V4-Korea Üzleti Fórum\" megnyitóján kiemelte: a Magyarország és Dél-Korea közötti - egyébként szívélyes, jó és baráti kapcsolatokat - egy szinttel feljebb emelik, stratégiai szintre, és a gazdaságon túl kiterjesztik a tudományra, a kutatásra és az oktatásra is. A magyar miniszterelnök arról is beszélt, hogy minél szélesebb és mélyebb együttműködés lesz Dél-Korea és az Európai Unió, Dél-Korea és a visegrádi négyek (V4), illetve Dél-Korea és Magyarország között, annál hamarabb nyeri vissza az egész európai kontinens versenyképességét a világgazdaságban.
(Forrás: Infostart)
2021.11.03.
Ki a papokkal az iskolákból?!
Ma Magyarországon 1321 alap- és középfokú egyházi intézményben 210 161 diákot oktatnak és nevelnek elismerten magas színvonalon. Ezen intézmények és gyermekek aránya a magyar oktatási rendszerben 14,84 százalék, valamint 15,2 százalék. Az egyházak 23 felsőfokú oktatási intézményt is működtetnek 24 000 hallgatóval, továbbá 27 423 gyermek számára óvodát is.
A Ki a papokkal az iskolákból! jelszóban megfogalmazott követelés több százezer szülőnek vonná meg egyik alapvető jogát, hogy egyházi oktatást és nevelést biztosítson gyermekének, vagyis ismét másodrangú állampolgárrá degradálná a lakosság jelentős részét annak minden, korábban már megismert hátrányos következményével együtt.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2021.11.03.
Újra nekifutnak: ma talán tényleg elkezdődnek a tárgyalások a minisztérium és a tanárok között
A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egyesítette sztrájkbizottságát. Már 2020 márciusában sztrájktárgyalásokat kezdeményeztek a kormánnyal, de a koronavírus-járvány berobbanása miatt azt fel kellett függeszteniük. Bérrendezést és a munkaterhek csökkentését követelik. Többek között azt szeretnék elérni, hogy a pedagógusok bértáblájának az alapja ismét a minimálbér legyen, hogy a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen, hogy rendezzék az oktatásban nem pedagógusként dolgozók bérhelyzetét is, és hogy a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket heti 40 helyett 35 órára lehessen beosztani.
(Forrás: Eduline)
2021.11.03.
Oktatáskutató: nagyok az iskolák közötti teljesítménykülönbségek
A pedagógia jelenkori forradalmának legnagyobb kihívása, hogy miképpen lehet tanítani például a természettudományos tantárgyakat ahhoz, hogy a gyerekek ne matematikát, kémiát és fizikát tanuljanak, hanem természetben előforduló problémák megoldását, ennek során egymással való együttműködést, kritikus gondolkodást és kommunikációt. A megfelelően kiválasztott módszer pedig automatikusan szelektál az ismeretek között, mert természetesen nincs olyan probléma, melyek megoldása ne igényelne ismereteket. A nagy tudomány nem az ismeretek felidézése, hanem a szükséges ismeretek kiválasztása és egy adott probléma kontextusában az alkalmazása. Mindebből egyúttal az is következik, hogy a pedagógus nem a fontos és autentikus ismeretek „tárháza”, aki azokat „átadja” a tanulóknak. Ilyen tanári munka nem is létezik, mert a gyerekek nem „megtanulják” a készen kapott tudást, hanem saját maguk konstruálják azt. (Radó Péter)
(Forrás: tudás.hu)
2021.11.02.
2030-ig tíz honvéd középiskolát és kollégiumot indítanának Magyarországon
A minisztérium tájékoztatása szerint a honvéd középiskolákban és kollégiumokban a diákok emelt szintű honvédelmi nevelését, oktatását bentlakásos rendszerben, egyedi program szerint végzik. A tanulók nem kapnak katonai kiképzést, nincs katonai jogállásuk és nem kötelező katonai pályát választaniuk. A középiskolai tanulmányaik befejezése után a kadétok is felvételizhetnek civil felsőoktatási intézményekbe. A kormány előszeretettel ismerteti meg a katonai pályát a fiatalokkal, az egyetemi felvételinél például 16 többletpontot ér, ha valaki legalább hat hónapig önkéntes tartalékos katonaként szolgál, de akár 64 többletpont is gyűjthető a megfelelő katonai szolgálat teljesítésével.
(Forrás: telex)
2021.11.02.
Játékosítani vagy nem játékosítani? Nem is kérdés! – A gamifikáció kezdeti lépései egy tanárszakos szemével
Tanárszakosként különösen foglalkoztat ez a téma, mivel még most kezdem kialakítani magamban – mint bizonnyal tanárszakos társaim is – a saját tanárképem, azt a személyiséget, amilyen tanárrá válni szeretnék, és ehhez a módszerek, különböző szemléletek is hozzátartoznak. Korábban keveset találkoztam a játékosítás lehetőségével, bár voltak órák az egyetemen vagy korábban a gimnáziumban egyaránt, amiken előkerültek játékok, ezek ritkán tették ki az óra egészét, játékosított pontrendszerről pedig még ennyi tapasztalatom sincs. Az utóbbi időben hallottam egyre többet a témáról, ami azonban bennem is – ahogy valószínűleg a tanártársadalom nagy részében – több bizonytalanságot is keltett. Hogyan lehetne alkalmazni? Mennyire lennének rá vevők a tanulók? Milyen eszközökre lenne szükségem? Amint azonban egyre több pozitív példát hallottam, egyre jobban bebizonyosodott, hogy kellő odafigyeléssel sikert lehet ezzel elérni. (Komlódi Eszter)
(Forrás: Modern Iskola)
2021.11.01.
BESZÁMOLÓ A PDSZ „PÁRTOK AZ OKTATÁSRÓL” FÓRUMÁRÓL (Komjáthy Anna)
A PDSZ minden parlamenti választás előtt meghívja a pártok oktatással foglalkozó képviselőit egy beszélgetésre, nemcsak azért, hogy megismerje elképzeléseiket, hanem legfőképpen azért, hogy ismertesse velük a tagság legfontosabb elvárásait.Idei rendezvényünk abban különbözött az eddigiektől, hogy az előző években a pártok „versenyeztették” elképzeléseiket, most viszont a helyzetből adódóan a cél egy közös program kidolgozása – az oktatás területén is. A PDSZ elvárásainak ismertetésével – mely dokumentumot a PDSZ XXV. Kongresszusa fogadott el – az volt a szándékunk, hogy felvetéseinkkel segítsük a közös program megalkotását, másrészt olyan pillanatban tudjuk esetleges kritikánkat megfogalmazni, amikor még nem egy elfogadott, hanem egy alakulóban levő koncepcióról tudunk tárgyalni. Természetesen meghívásunkkal mindig minden pártot megkeresünk. Most sem történt ez másképp. 2021. október 28-án délelőttre invitáltuk a pártokat és az MMM képviselőit Budapesten a MUOSZ székházába. Sajnálatos módon a FIDESZ és a KDNP nem fogadta el meghívásunkat. Utoljára 2010 tavaszán képviseltették magukat hasonló rendezvényünkön, akkor Hoffmann Rózsa jelent meg.
(Forrás: ckpinfo)
2021.11.01.
Hip és Hop a kuckóban. Madarászné Pászti Ildikó könyvismertetése
Hip és Hop története egy igazi szülő-gyerek kuckózás. Ketten olvassák egyszerre: gyermek és szülő. A gyerekeknek szánt szöveg egyszerű, csupa nagybetűvel írott, így az épp olvasni tudó vagy tanuló gyerek is könnyen fogja betűzgetni, illetve azok a nagyobb gyerekek is szívesebben kezdenek bele, akiknek eddig kudarc volt az olvasás.A könyv egyértelmű törekvése a szórakoztató történet mellett, hogy sikere legyen az olvasásban a gyereknek.
(Forrás: tani-tani online)
2021.11.01.
„NEM EGY GYEREKKEL KELL SZÁZAT LÉPNI, HANEM SZÁZZAL EGYET” – L. RITÓK NÓRA PÉLDAÉRTÉKŰ KÜZDELME EGY JOBB VILÁGÉRT
Pályakezdő fotós voltam még, amikor 2019-ben először jártam riporton L. Ritók Nóránál, zúgott a fejem, mire kijöttünk az interjúról tőle, mert a buborékomból kikukkantva itt szembesültem az igazi élet igazi problémáival. Nóra csak sorolta a lehetetlen helyzeteket, amelyekkel küzdenek Berettyóújfalu járásban, számomra pedig szinte elképzelhetetlennek tűnt, hogy van, aki fel tudja venni a harcot az egyre jobban leszakadó vidék súlyos gondjaival, kiszolgáltatottságával, jövőkép nélküliségével… – a 2019-es SzuperWMN-díj közelét kategóriájának nyertesével, L. Ritók Nórával Chripkó Lili beszélgetett.
(Forrás: wmn.hu)
